A Ráth-ház

A Ráth-ház

Az Arany Oroszlán Pinceklub, mint az Elérhetőség menüpontban is jeleztük, a Budapest belvárosában, a Papnövelde utca 2. alatt található, mely épületet Ráth-házként emlegetnek.

A ház építtetője egy Ráth Károly nevű pékmester volt, akinek a megbízásából alakította át Hild József az itt található barokk épületet 1841-ben a most látható, klasszicista stílusú lakóházzá. Hild terveit megtalálhatjuk Budapest Főváros Levéltárában, sőt ha érdekelnek, ide kattintva tanulmányozhatod is őket. Tévedtünk, amikor azt gondoltuk, hogy az építtető Budapest első főpolgármestere, az egy másik Ráth Károly volt. További részletek, a tévedés tisztázása dr. Holló Szilvia Andrea cikkében olvashatók az épület eredetéről, tulajdonosairól.

A XVIII. századi barokk épületnek Hild megtartotta a pince- és földszintjét, erre emelte az első és a második emeletet. Az eredeti, talán parasztbarokk épület rajzai Varga Lea gyűjtéséből itt láthatók. (Szeptemberben, amikor ismét kinyit a Fővárosi Levéltára, igyekszünk a rajzok hátterét még jobban tisztázni a levéltári anyag megtekintésével.) Ha igaz, az “úri” szint az első emelet volt, belmagassága jóval nagyobb, mint a második emeleté. A földszinti boltozatos helyiségek magassága természetesen a legalacsonyabb.

Ha szeretnéd megnézni a ház alaprajzát, akkor ide kell kattintanod. Ez a rajz egyébként az 1970-es évek elején készült, amikor egy alapos renoválás keretében modernizálták az egész épületet. Ez olyasmit jelent, hogy minden lakás saját WC-t és fürdőszobát kapott, bevezették a gázfűtést, stb. (Korábban szintenként a cselédlépcső mellett volt egy sor WC, melyeket az adott emeleten lakók saját kulccsal használtak.)

A ház fő nevezetessége a földszinten található Arany Oroszlán patika volt. 1810-től 1951-ig működött a házban. A berendezését a bezárást követően a Kiscelli Múzeumba vitték, azóta is ott látható. Ezeket a képeket 2006-ban készítettük a múzeumban. (Szirtes Kata segített kibogarászni, hogy az üvegek mit rejtenek.) Volt egy kísérlet arra, hogy a műemlék patikát visszahozzuk az eredeti helyére, és múzeumként, vagy múzeum patikaként funkcionáljon, de ezt nem sikerült megoldani… A patikából a házban megmaradt néhány állványedény, ezeket ide kattintva nézheted meg.

Források:

Könyvtári anyagok
A Szépítő Bizottmány aktái 1841-ből
Egyéb források a ház történetéhez

Hasznos cikkek:

dr. Holló Szilvia Andrea: Ráth Károly kemencéje
Ráday Mihály: Házak nyilvános titkai, Papnövelde u.2.