Hogyan változik a bölcsészek munkája a mesterséges intelligencia korában, és milyen szerepük lehet az új technológia alakításában? E kérdések köré szerveződött a Szöuli Nemzeti Egyetem Bölcsészettudományi Karának 8. bölcsészettudományi szimpóziuma, amelyet 2026. november 6-án, 10–18 óra között tartottak. A „Hogyan boldoguljon a bölcsész az AI korszakában?” címmel meghirdetett rendezvény helyszíne a kar 4. épületének 302-es nemzetközi konferenciaterme volt.
A tanácskozás a humán tudományok nézőpontjából foglalkozott az AI térnyerésével: hogyan alakítja át a kutatást, az oktatást és a tudás megbízhatóságáról alkotott elképzeléseinket? Ezek a kérdések az egyetemi kutatók és oktatók mellett a hallgatók, a pedagógusok és a technológia kulturális következményei iránt érdeklődő olvasók számára is fontosak.
1. Az AI és a humán tudományok koevolúciója
Lee Dong-won történész, Szöuli Nemzeti Egyetem
A mesterséges intelligencia átalakítja a történeti kutatást és az oktatást, miközben a humán tudományoknak is szerepet kell vállalniuk a technológia alakításában – ezt a kölcsönhatást elemzi Lee Dong-won előadása. Kiinduló megállapítása szerint a koevolúció, vagyis a kölcsönös változás önmagában még nem jelent kedvező irányú fejlődést.
Az AI új lehetőségeket kínál a források feldolgozására, nagy szövegállományok elemzésére és történeti összefüggések vizsgálatára. A digitalizálás azonban hibákkal és aránytalanságokkal járhat, az AI válaszainak megbízhatóságát pedig még a gondosan kiválasztott források sem garantálják. A történész feladata ezért továbbra is az adatok ellenőrzése, összefüggéseik feltárása és kritikai értelmezése.
Az oktatásban szintén új módszerekre van szükség. Az előadó az AI-val támogatott közös kísérletezés és tanulás példáit mutatta be, kitérve a nehézségekre is: az eszközök tudatos használatát tanítani kell, az általános irányelvek pedig önmagukban nem oldják meg az egyes tantárgyak sajátos problémáit.
Előadásának legfontosabb javaslata, hogy az AI tegye világossá, milyen jellegű állítást közöl: forrásadatot, tényállítást, kutatói értelmezést vagy vitatott következtetést. A hivatkozások mellett a bizonytalanságot és a tudás hiányát is jeleznie kellene. Lee ezt egyelőre gondolatkísérletként vetette fel, de világos feladatot jelölt ki vele a humán tudományok számára: hozzájárulni ahhoz, hogy az AI által közvetített tudás ellenőrizhetőbb és árnyaltabb legyen.
Teljes magyar nyelvű leirat: A leirat megnyitása
Az előadás felvétele:
2. Egy Roberto Busa nyomdokain felnőtt kutató élete
Kim Yul filozófus, esztétikakutató, a Daegu Katolikus Egyetem középkori filozófiával foglalkozó oktatójának előadása
Miben segítheti a technológia a bölcsészeti kutatást, és hol húzódnak a gondolkodás átadásának határai? Az előadó saját kutatói pályáján keresztül mutatta be a papíralapú szövegfeldolgozástól az AI-val támogatott kéziratolvasásig vezető utat.
Kiindulópontja Roberto Busa jezsuita tudós munkássága volt, aki számítógépes segítséggel készített részletes szómutatót Aquinói Tamás műveihez. A vállalkozás jelentőségét az adta, hogy a szavakat nyelvtani alakjuk és szövegbeli szerepük szerint is rendszerezte. A technikai feldolgozás és az emberi értelmezés szoros együttműködése már a digitális bölcsészet kezdetén alapvető volt.
Az AI ma korábban nehezen hozzáférhető középkori kéziratok és régi nyomtatványok feldolgozását is megkönnyítheti. Az előadó saját kutatásaiban is használja ezeket az eszközöket, ugyanakkor hangsúlyozta: a régi írások átírása már önmagában értelmezést igényel. A rövidítések feloldásához és a fogalmak megértéséhez történeti, nyelvi és filozófiai tudás szükséges.
Az AI használatához a skolasztikus vitamódszer kínálhat mintát: a rendszer összegyűjtheti és rendezheti az egymással szemben álló érveket, a mérlegelés, a megértés és a végső állásfoglalás azonban a kutató feladata marad. A nagy szövegállományok gépi elemzése így a művek figyelmes, közvetlen olvasását is előkészítheti.
Az előadás végül a személyes felelősség kérdéséhez jutott el. Ha egyre többen ugyanazokra az AI-rendszerekre támaszkodunk, hogyan őrizhetjük meg gondolkodásunk önállóságát? A középkori filozófia felől megfogalmazott válasz szerint a megértés az egyes emberben történik, és döntéseinkért továbbra is személyesen felelünk. Ehhez az AI használatának környezeti következményeivel és a technológiai növekedés határaival való szembenézés is hozzátartozik.
Teljes magyar nyelvű leirat: A leirat megnyitása
Az előadás felvétele:
3. Az AI segítségével beszélni és az AI-ról beszélni
Son Ha-cheol technikafilozófus, Handong Egyetem
Mit jelent az AI-ra bízni szellemi munkánk egy részét, és milyen felelősséggel jár a technológiáról nyilvánosan beszélni? Son Ha-cheol személyes tapasztalatain keresztül vizsgálta az AI használatának és társadalmi értelmezésének dilemmáit.
Legfontosabb aggodalma a gondolkodási készségekhez kapcsolódott. Ha az olvasást, az írást, az összefoglalást és a mérlegelést rendszeresen gépre bízzuk, saját képességeink is gyengülhetnek. A készségek elvesztésénél is súlyosabb veszély, ha azok eleve ki sem alakulnak. Ez különösen az oktatásban vet fel kérdéseket: honnan szereznek önálló ítélőképességet a hallgatók, ha már a tanulás során átadják az AI-nak az ehhez szükséges feladatokat? Az előadó ezzel azt az ígéretet is megkérdőjelezte, hogy a technológiával megtakarított idő automatikusan magasabb szintű gondolkodáshoz vezet.
Az AI-ról megszólaló szakértők felelősségét ugyancsak hangsúlyozta. A nyilvánosság gyakran határozott jóslatokat vár az egyetemek vagy a munkahelyek jövőjéről, a figyelemért folyó verseny pedig a szélsőséges kijelentéseknek kedvez. A tudományos megszólalás hitelességéhez azonban hozzátartozik annak világos megkülönböztetése, amit tudunk, és amit csak feltételezünk. A filozófusnak közben a technológia működését is meg kell ismernie, és párbeszédet kell folytatnia annak fejlesztőivel.
Az előadás arra is emlékeztetett, hogy az AI-rendszerek konkrét vállalatok termékei és szolgáltatásai, amelyek használatának társadalmi és környezeti következményei vannak. Son a világosan körülhatárolt feladatokra irányuló alkalmazást tartotta indokoltabbnak az általános, céltalan használatnál.
A jövőt a jelen döntéseivel alakítjuk – hangzott az előadás záró üzenete. Ezért az AI lehetséges következményeit már most erkölcsi mérlegelés tárgyává kell tennünk, megőrizve önálló gondolkodásunkat és felelősségünket.
Teljes magyar nyelvű leirat: A leirat megnyitása
Az előadás felvétele:
4. Utazás az AI-val egy koreainyelv-kutató szemszögéből
Lee Jin-ho nyelvész, a koreai nyelv kutatója. Szöuli Nemzeti Egyetem, Koreai Nyelv és Irodalom Tanszék
Hogyan nyithat új kutatási lehetőségeket az AI olyan bölcsészek előtt, akiknek nincs alapos statisztikai vagy programozási tudásuk? Lee Jin-ho saját sikerein és tévedésein keresztül mutatta be, hogyan vált számára a mesterséges intelligencia a kísérletezés és a tanulás eszközévé.
Kiindulópontja a koreai nyelv kutatásának nemzetközi nyitása volt. Az AI segítséget adott az angol nyelvű publikáláshoz, valamint olyan összehasonlító vizsgálatokhoz, amelyekbe korábban technikai felkészültség hiányában nem mert belevágni. Körülbelül 3000 nyelv adataira támaszkodva például azt vizsgálta, megbecsülhető-e néhány jellemző alapján egy nyelv mássalhangzókészletének mérete.
A kezdetben ígéretes eredmények azonban módszertani hibákat takartak. A tanulmány szakmai bírálói többek között az adatszivárgásra és az eredmények értékeléséhez szükséges összehasonlítási alap hiányára hívták fel a figyelmét. A működő program és a meggyőzőnek tűnő számok önmagukban még nem jelentenek megalapozott kutatást. Lee a bírálatok nyomán átdolgozta az elemzést, és az AI-t immár a problémák megértésére is használta. A javított tanulmány végül megjelent.
Az előadás különösen szemléletes példával mutatta meg a forrásellenőrzés fontosságát. Egy nehezen olvasható tanulmány fordításakor az AI olyan, a kutató készülő cikkéhez jól illeszkedő állításokat is beillesztett, amelyek az eredetiben nem szerepeltek. Az AI eredményeit ezért mindig össze kell vetni az eredeti forrásokkal, és szakmai mérlegelésnek kell alávetni.
Lee tapasztalatai szerint az AI akkor segíti igazán a kutatót, ha használata közben annak saját tudása is gyarapodik. Zárásként a tanár és a tanuló kölcsönös fejlődésének gondolatát terjesztette ki az AI-val kialakuló kapcsolatra: immár 3 szereplő kölcsönhatását kell úgy alakítanunk, hogy az elmélyítse a tanulást és az önálló megértést.
Teljes magyar nyelvű leirat: A leirat megnyitása
Az előadás felvétele:
#MesterségesIntelligencia #AI #HumánTudományok #Bölcsészettudomány #DigitálisBölcsészet #Történettudomány #Filozófia #Technikafilozófia #Nyelvészet #GépiTanulás #Oktatás #Kutatás #Forráskritika #KritikaiGondolkodás #AIEtika #Korea #SNU
Ja, és persze az egész cikk az AI segítségével készült :-)
Be First to Comment