Press "Enter" to skip to content

Egy kis tudománytörténet – kárpótlásul

A pandémia meghiúsította dr. Komzsik Lajos idei európai utazását, így elmaradt a  forgásról szóló “Égi kerekek örökké forognak – Eratosthenestől a GPS működéséig” című előadása és az azt követő beszélgetés.

Remélt vendégünk azok közé tartozik, akik képesek emberközelbe hozni a meglehetősen bonyolult, az átlagember számára szinte ismeretlen, vagy komoly matematikai alapokat feltételező módszereket, melyek gyakorlati alkalmazásaival viszont nap mint nap találkozunk.

Mind a 2018-as, mint a 2019-es előadáson szó esett arról, hogy Lajos barátom és volt középiskolai osztálytársam nem csak rotordinamikával, a végeselemes módszer és a variációszámítás mérnöki alkalmazásaival kapcsolatos, világszerte használt szakkönyvek szerzője,​

hanem számos tudománytörténeti könyvet is írt.

2020-ban az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy az elmaradt találkozás helyett felajánlotta két, magyarul is megjelent könyvének digitális változatát, korlátlan használatra a klubunknak.

Ez a könyv a hármas számról szól. Talán nem tűnik olyan izgalmasnak, de ha elgondolkoztok azon, hogy 166 oldalon és 15 fejezeten keresztül taglalja Lajos a kapcsolódó történeti, régészeti, filozófiai, matematikai… érdekességeket a trilitonoktól az ókori geometrián, a görög építészeten keresztül a bennünket körülvevő számtalan trichotómiáig (például A.O.K.), az remélem figyelemfelkeltő.

Emlékeztek, hogy az “Agymenőkben” Sheldon Cooper folyton a húrelmélettel volt elfoglalva. Tudtátok, hogy ez egy valódi részecskefizikai modell? Na, én nem, de ebből a könyvből ez is kiderül. Katt a képre, letöltitek a pdf-et, és már rá is kereshettek a “húrelmélet” kifejezésre, hogy megtudjátok, mi köze van a hármas számhoz. Na meg azt is, hogy ügyesen találták ki az “Agymenőket”. (Azért (is) szeretem a digitális könyveket, mert könnyen, gyorsan lehet keresni bennük.)

És még nincs vége. Kaptunk még egy nagyszerű könyvet, mely a fejlődést forradalmasító forgómozgásról szól. Lajos alapos ember, a  szintén 15 fejezet hatalmas ívet ír le, az emberiség hajnalától a centrifugális és a Coriolis-erő, az Eötvös-hatás és az Euler-erő, valamint a gravitáció földi jelenségeinek vizsgálatán át világegyetem hiper-univerzumban feltételezett mozgásáig. Mindenkit megnyugtatok, a számtalan tudománytörténeti érdekességet bemutató kötet, élvezetes, olvasmányos stílusban íródott!

És persze sok olyan érdekességet is olvashatunk, hogy az űrhajókat kelet felé lövik fel az amerikaiak Floridából, az európaiak Francia Guyanából. Vajon miért? Na és azt tudjátok, hogy a híres Foucault-inga mennyi idő alatt fordul körbe Budapesten? 24 óra alatt? Nem nyert!

Egy kicsit furcsa világban élünk. Elképesztő mennyiségű információ özönlik felénk, csak kapkodjuk a fejünket, és egyre elkeserítőbb, hogy ezek egyre nagyobb része butaság, még rosszabb esetben félrevezető információ. Meg kell becsülnünk azokat, akik józan tárgyilagossággal tárják elénk a gondolataikat, pontosan jelezve a lehetséges korlátokat, elemezve a korábbi feltételezéseket, megtalált megoldásokat és azt, hogy hol tartunk, merre halad a tudomány, milyen hipotéziseket állítottak fel, hol lehetnek a határaink, hol kezdődik a filozófia, a hit…

Nagyon köszönjük Komzsik Lajosnak a két könyvet, a figyelmességét, az akarást, hogy könyveivel okosabbá, azzal talán tisztességesebbé tegye világunkat.


Minden kötelezettség nélkül ide írom az A.O.K. bankszámla számát, ha valaki Lajos szándékától vezérelve szeretne hozzájárulni működési költségeinkhez:

OTP Bank 11705008-21215656
IBAN: HU39117050082121565600000000
Az OTP Bank SWIFT kódja: OTPVHUHB
Honos fiók: 1051 Budapest, Nádor utca 16.

Ezúton is köszönjük a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Emberi jogi, Nemzetiségi, Egyházügyi és Kulturális Bizottsága támogatását, melyet Komzsik professzor előadására kaptunk. Az összeget a szeptember 4-i és október 4-i programjainkra csoportosítottuk át.

 

3 hozzászólás

  1. Laszlo E. Lanczos Laszlo E. Lanczos 2020.08.19.

    Néhány évvel ezelőtt én is megvettem Lajos „Wheels in the sky” című tudományt népszerűsítő könyvét, a mérnököknek szóló szakkönyvekből csak kikölcsönöztem a Müncheni Műszaki Egyetem könyvtárából, ezek itt standard műveknek számítanak, jó drágák és ha nincs otthon az ember a témában hát rágós falat.

    Remélem nem tekinti senki tiszteletlenségnek, hogy Lajost írtam de nekem is egy volt osztálytársam Dr. Louis Komzsik akire mindannyian nagyon büszkék vagyunk.

    Végig olvasva Jeney Attila méltatását, feltűnt nekem, hogy ö is „Euler-erőről” irt mint Lajos a könyve 125. oldalán. Ez egy kicsit meglepett és amerikai szóhasználatnak tartottam, mert manapság szinte senki nem nevezi a „tehetetlenségi erőt” Euler erőnek.

    De mit is várhattunk volna el Lajostól aki szemlátomást egész életét Lánczos Kornél tanulmányozásának szentelte.

    Ez az apró példa is mutatja milyen alaposan dolgozó kutató volt Lánczos Kornél, mert ugyanis ennek az erőnek korábban nem volt külön neve, ö adta ezt először az 1949-ben megjelent „The Variational Principles of Mechanics” című művében, és ezt a hiányt ott meg is nevezte.

  2. Richard Viktor Vamosi Richard Viktor Vamosi 2020.08.20.

    Az agymenőket én is bírtam, és nem csak ügyesen kitalálták de a tudományos állítások mik szerepeltek benne lektorálva voltak. Azt hogy ki is azt nem tudom, de nagyon magas végzettséggel rendelkező úr által. Epizódok végén a feliratokból kiderül ha valakit érdekelne. Sorozat folytatása ként létrehozták az ifjú Sheldon sorozatot, mi szerintem még az Agymenőket is kicsit űbereli. Könnyed nagyon szórakoztató és az összes szereplő karakter fenomenálisan játsza a szerepét. Üdv : Ricsi

  3. Laszlo E. Lanczos Laszlo E. Lanczos 2020.08.22.

    Nem ismerem az “Agymenők” című filmet mert egy más korosztályhoz tartozom de ha “a tudományos állítások lektorálva voltak” akkor nem mondhatnak ellen dr. Komzsik “Három a világ” című könyvének.

    Lehet, hogy a filmből nem derül ki, hogy a “húr-modellek” csak a hipotézisek stádiumában vannak és egy kísérleti igazolás nem kecsegtet a közeljövőben. Tehát addig maradnunk kell a Minkowski tér-idő dimenzióknál, ahogy a könyvben olvassuk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.