Kassai Állami Színház „Milada Horáková” című produkcióját Budapesten, a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Termében mutatták be 2023. március 21-én, mint a Jelenlét Nemzetiségi Színházi Fesztivál fesztiválnyitó darabját.
Arról, hogy MIRŐL szól az előadás, a YT-on írtunk, lásd az alábbi videót. Itt a MIKÉNTRŐL lesz szó…
Az előadás vizuális megjelenése dinamikus és expresszív, ahol a mozgás, a fények és a színek, hangok (zörejek) együttese rendkívül erőteljes narratívát hozott létre. A jelmez és díszlettervezők intenzíven használják a színeket, hatalmas drapériákat melyek kifejezik, rendkívül hangsúlyossá teszik az egész előadást végigkísérő szenvedélyt, a konfliktusokat, illetve a nemzeti identitást szimbolizálják. A piros szín, a náci és a kommunista szimbólumok kapcsán, a politikai feszültséget és a történelmi kontextust érzékelteti, a többször megjelenő fehér, a ruhátlanság a tisztaság és az ártatlanság metaforája lehet.
A különleges világítás, a fények és árnyékok használata hangsúlyozza, erősíti a drámai hatást. A színpadi környezet, a rácsok, és a belőlük konstruált kerítések, a textilek széleskörű felhasználása a fogság és elnyomás motívumait erősítik, míg a színészek és táncosok mozgása az érzelmeket hangsúlyozza ki és teszi a történetet drámaivá.
A drapériák különleges szerepet játszanak, a tér folyamatos megváltoztatásával, az előadás hangulatának, és a ritmusának folyamatos manipulálására szolgálnak.
A rendező választása, hogy táncszínházi eszközökkel dolgozza fel Horáková történetét, újszerű megközelítést ad a témának, amely a központba helyezi az emberi test kifejező erejét. A kiírt szöveg technikai okok miatt lemaradt a felvételünkről ami talán nem nagy katasztrófa, miután az előadás messze nem csupán szövegek és dialógusok, hanem mozgások és testbeszéd által is közvetíti a történetet, ahol minden mozdulat jelentéssel bír.
Ondrej Šoth rendezése egyike azon színházi produkcióknak, amelyek mélyrehatóan foglalkoznak az emberi érzelmek, a történelmi események és a politikai üzenetek komplex ábrázolásával, azok összefüggéseivel, miközben az érzelmek és az események súlyát a tánc és a vizuális szimbolizmus erejével közvetítik.
Az előadás (teljes) felvétele az alábbi videón látható:
Az alábbi index nyelvtudás híján nem túl korrekt, de alán sikerül megtalálni a fontosabb részleteket:
00:00:24 – Ima
00:05:23 – Letartóztatások
00:08:45 – Család
00:12:57 – Tánc (Nebe na Zemi – földi mennyország)
00:24:15 – Náci megszállás
00:30:00 – Fasizmus (Tannhäuser: Zarándokok kórusa)
00:31:47 – Jönnek az amcsik (Star Spangled Banner)
00:33:09 – Újabb árnyak
00:35:40 – A láger felszabadítása (Werich – Az élet csak véletlen)
00:38:50 – Ragyogóan süt ránk a nap
00:41:41 – Itt vannak az elvtársak
00:43:02 – Meg a bőrgatyások (Kocáb – Kommunista Terrorista)
00:45:46 – Tánc (Kocáb – Klement Gottwald)
00:48:38 – Letartóztatás (J. S. B. – c-moll passacaglia és fúga. T. Koopman)
00:51:42 – Kihallgatás (durva), börtön
00:55:45 – Kihallgatás (még durvább)
01:00:10 – Kirakatper
01:05:12 – Ezt nem is értettem (de az előzőeknél is durvább)
01:08:10 – Mégis hiszek…
01:11:14 – Ítélet – halálbüntetés
01:16:36 – Búcsú
01:19:08 – Akasztás
01:12:22 – Emlékezet
Az előadás előtt került sor a fesztivál megnyitására, néhány rövid köszönkő keretében:
00:00:10 – Rusz Milán
00:02:59 – Soltész Miklós
00:07:36 – Vidnyánszky Attila
00:10:56 – Dósa Zsuzsa
Itt köszönöm meg Árvai Blanka Júla, Rohodi Botond és Rohodi Dóri közreműködését a felvétel elkészítésében.
Külön köszönjük a Gobbi Hilda Terem technikusainak, hogy kábelen megkaptuk tőlük az előadás hangját.
Néhány kép az előadásról (illetve a megelőző próbáról):
Be First to Comment