Unknown Artist vagyis egy Ismeretlen Művész a háború és a művész szerepét kutatja a modern világban, mindezt a bizánci és középkori orosz ikonográfia nyelvén. Kísérletezve a hagyományos kelet-keresztény képi világgal, fordított perspektívával és arannyal, a művész egy nemzetközi csapattal dolgozik együtt, melyben keleteurópai zenészek, videósok és tervezők vesznek részt.
A kiállítás egy 18. századi masszív téglaboltozatú pincében kerül megrendezésre. Az enteriőr, a díszlet és a világítás az ikonográfiai műveket természetes közegükbe emeli vissza, amely egy kolostor kriptájára vagy katakombákra emlékeztethet minket. A félhomály kihangsúlyozza a festmények arany részleteit. A kiállítás videó művészettel és zenei előadásokkal is gazdagodik, melyek elektronikus, kísérleti és hagyományos vallási zenei elemekből táplálkoznak. A látogatók megtapasztalhatják a templomi füstölő illatát is.
Az Accidental Light című kiállításon bemutatott keleteurópai alkotások az ikonográfia és az avantgárd művészet fogalmait járják körbe. A művész mindkét hagyomány technikáit és elveit ötvözi. Míg a múzeumok és magángyűjtők milliárdokat költenek hamisított Malevich, Kandinsky, Exter és Lissitzky alkotásokra, addig az élő és hiteles elvi utódaik, gyakran névtelenek maradnak.
Az Ismeretlen Művész nem csak ebből a hagyatékból merít ihletet, hanem követi a múlt művészeinek sorsát is. A szabad alkotói kifejezés oroszországi cenzúrája miatti kényszerű emigráció és a háborúellenes érzelmek összekötik őt az avantgárdistákkal.
A keleti keresztény ikonográfiát hagyományosan anonimitás övezi. Az ikonfestők nem alkotóként tekintettek magukra, hanem olyan közvetítőként, akik fogadják és árasztják a Teremtő örökérvényű ajándékát.
A névtelenség mellett való döntés a tiltakozás kinyilatkoztatása. Az információ túlterhelés korszakában, a közösségi médiában és a figyelem alapú gazdaságban az alkotók hírneve és autonómiája gyakran feláldozásra kerül az algoritmus istenek szeszélyes oltárán. A művészek és influenszerek a láthatóság megszerzése érdekében a viralitális témaköreit követik. Az Ismeretlen Művész nem akarja kihasználni háború és a kor nehézségeiből fakadó témákat – ezen témák feldolgozására egy belső szükségérzet készteti.
Az ismeretlen művészt inspiráló kelet-keresztény és avantgárd képiséget nemcsak festményeiben, hanem performanszaiban is alkalmazza. Az 59. Velencei Biennálén 2022-ben megrendezett gerilla kiállítása, a Dead Pavilion, és a 2024-es Budapesti Operaházban tartott szóló tüntetés, a Silent Aria, egyaránt háborúellenes nyilatkozatok voltak, és az alkotói némaságra hívták fel a figyelmet, amit államok, intézmények és a társadalom egyaránt figyelmen kívül hagy.
Az alábbi, telefonos képek a kiállításon készültek, és nagyon reméljük, kapunk jobbakat is…
A két stilizált alakot ábrázoló festmény stílusa és szimbolikája háborúellenes. Az alakok gyásza és a háttér piros, vércsepp-szerű elemei erősen utalnak az erőszak és a szenvedés ellen való tiltakozásra. Az arcok eltakartak, ami talán egy metafora az emberiség névtelen szenvedésére és az individualitás elvesztésére a háborúban.
A másik, kiválasztott kép esetén a kompozíció és a színek szintén drámai érzelmeket és konfliktust sugallanak. Az alakok arany glóriája és a gyermek központi szerepe arra utalhat, hogy a kép vallási vagy spirituális üzenetet hordoz. A felemet tárgy fenyegetést vagy erőszakot szimbolizálhat, amely a gyermek ártatlanságát célozza. A gyászoló vagy bánkódó alak a veszteséget vagy a fájdalmat képviselheti.
Az alsó részen lévő oroszlán és a könyv szimbólumai a tudást és az erőt jelképezhetik. A könyv gyakran a tudás és a bölcsesség szimbóluma, míg az oroszlán az erő és a hatalom jelképe.
A festmény valószínűleg erőteljes kritikát fogalmaz meg az erőszak, a hatalom visszaélése és a gyermekek szenvedése kapcsán. A művész valószínűleg egyfajta morális vagy etikai üzenetet kíván közvetíteni, amely a békét, a védelem és a gyermeki ártatlanság megőrzésének fontosságát hangsúlyozza…
Be First to Comment