Azoknak, akik megfordultak a házban szeptemberben, nyilván feltűnt a talányos és gigantikus XYZ plakát az udvaron. Hátha nem derült ki, most elmondom, a három betű, három fiatal hölgy, három különböző, ám mégis kapcsolódó útját, közös akarását szimbolizálta, mint a Descartes-féle koordinátarendszer három iránya (mellyel bizonyára mindenki találkozott).
A három hölgy frissen végzett a MOME tárgyalkotó szakján és kiállítási helyszínt keresve kerültek hozzánk. Természetesen szívesen fogadtuk őket – már csak azért is, mert az egyikük itt lakik.
Egy kérésük volt, hogy szeptember 5-től 20-ig azt csinálhassanak itt, amit szeretnének, átalakíthassák a környezetet úgy ahogy ők látják jónak (és persze megígérték, utána visszaállítják az eredeti állapotot).
Az „alkut” kemény munka követte. A MOME minimál dizájn szellemében nagyjából semmi nem maradt a helyén, fúrtak, faragtak, villanyt szereltek, rengeteget kísérleteztek, végül is az ódon barokk tér hangulatát ötvözték azzal a különös látásmóddal, amelyet gondolom az egyetemen sajátítottak el… És az eredmény az Ékszerek Éjszakája 2020-as rendezvénysorozatának két díja lett: az alapító csapat legjobb kiállításnak ítélt díja, valamint a Hype and Hyper különdíj. Az eredmény különösen tiszteletreméltó ha arra gondolunk, hogy nyolcvan kortárs hazai ékszertervező 31 különböző helyszínen kiállított alkotása között érték el.
Itt jegyezzük meg, hogy természetesen a házban működő Arany Oroszlán Kulturális Egyesület is hozzájárult a költségeikhez, méghozzá a Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatától, kulturális célokra kapott támogatás terhére.
Tekintettel arra, hogy nálam sokkal értelmesebben leírta az eseményt Mayer Kitti a HYPEANDHYPER oldalán a Parafától az építési hálóig, bemutatjuk a HYPEANDHYPER-díj nyerteseit című cikkében, tisztelettel átveszek tőle néhány részletet:
Kísérletező kedv, bátorság, alázat. Leginkább ezekkel a szavakkal jellemezhetjük Balázs Eszter Anna, Jeney Judit és Seres Eszter ékszertervezőket, akik néhány héttel ezelőtt egy különleges kiállításon mutatták be munkáikat az Ékszerek Éjszakája közönségének. Már akkor, ott, a pince sötétjében világossá vált számunkra: ezekre a lányokra érdemes odafigyelni!
Az idei Ékszerek Éjszakája eseménysorozat hivatalos médiapartnereként a HYPEANDHYPER is ott volt a szeptember 18.-ai kiállításmegnyitón és díjátadó ünnepségen, melyen a legizgalmasabb kiállításért járó díjat az XYZ névre keresztelt tárlat érdemelte ki. A három fiatal alkotó, Balázs Eszter Anna, Jeney Judit és Seres Eszter ékszerei frissek és vagányak, méltán érdemelték ki nemcsak a HYPE-szerkesztőség, de a közönség figyelmét is.
A HYPEANDHYPER-díj nyertes ékszertervezői (balról jobbra): Jeney Judit, Balázs Eszter Anna, Seres Eszter, valamint Mayer Kitti, a HYPEANDHYPER szerkesztője az Ékszerek Éjszakája díjátadó ünnepségen (fotó: Piti Marcell)
Ha egy ismeretlen embernek kellene mesélnünk az Ékszerek Éjszakájáról, egész biztosan az XYZ lenne az egyik kiállítás, amelyről beszámolnánk – ez a minitárlat tökéletes mintapéldája annak, mennyi mindent jelenthet a kortárs ékszer. Tárgyakat, melyek sokkal inkább hasonlítanak szoborhoz vagy egy látványos performanszhoz használt kellékhez, mintsem a hétköznapok során megszokott divatkiegészítőkhöz. Tárgyakat, melyek nemesfém helyett mosogatószivacsból, építési hálóból vagy parafából készülnek. Tárgyakat, melyek a szokatlan kialakításnak és anyaghasználatnak köszönhetően újszerű élményben részesítik viselőjüket (s ahol a viselés mint jelenség is sok szempontból megkérdőjeleződik vagy felülíródik). Tárgyakat, melyekkel óvatosan ismerkedünk, amelyeket meg akarunk fejteni. Erre az izgalmas játékra invitálta a nézőt az általunk is díjazott XYZ-kiállítás.
Az XYZ-kiállítás a Papnövelde utca egyik bérházának pincéjében valósult megA Papnövelde utca egyik bérházának sötét pincéjében „világító ékszerek” fogadtak bennünket. A – szó szerint – reflektorfénybe állított tárgyakkal csak lassan kezdtünk el barátkozni: hívogatott minket a kőszerű koszorú, az egymásba kapaszkodó, légiesen könnyed körök és a játékszerre emlékeztető színes, vidám gyűrűk csoportja. A bérház udvarán látott, gigantikus méretű takarófóliára jól rímeltek a kiállítótérben felállított installációs elemek, az Ytong-téglából és üveglapból épített asztalok. Ám az XYZ nem csupán a tárgyakról szól: mesél egy új, fiatal ékszertervező generációról is.
Jeney Judit alumínium ékszerei
Balázs Eszter Anna, Jeney Judit és Seres Eszter története évekkel ezelőtt kezdődött el a MOME falai között, ahová mindhárman a fémműves OKJ-s képzés elvégzését követően érkeztek. A két Eszter már a fémműves kurzuson megismerkedett egymással, az egyetem harmadik évére pedig – az egyébként is kis létszámú évfolyamból – mindössze ők hárman maradtak, és szereztek fémműves diplomát idén nyáron. Amennyire sok közös vonás van bennük, annyira különböznek is egymástól, s ilyen szempontból telitalálatnak tekinthetjük a kiállítás címadását is: a három alkotó más-más háttérrel, egy közös origóból indult el a térbeli koordinátarendszer három tengelyén.
Jeney Judit és Balázs Eszter Anna munkái
Az XYZ-kiállítás anyagát a lányok az egyetemi kurzusokon született ékszerekből válogatva állították össze: a tantervben szereplő „Egyanyagú ékszer” és az „Alternatív drágakő-megfogás” témakörök mentén mindhárman bemutatták egyedi válaszaikat.
Jeney Judit plexi nyakékei
Drágakőnek Eszter a szintetikus, színes szivacsokat választotta, illetve tervezett egy természetes szivacs és szilikon kombinációjából készült, ugyancsak látványos gyűrűt is.
Seres Eszter szivacsgyűrűi (fotó: Jeney Judit)
A kígyószerűen tekeredő, a hétköznapi ékszerek méretéhez képest látványosan nagy formátumú alumíniumszalag Jeney Judit munkája. Minden kétséget kizáróan ez az ékszer okozta az egyik legnagyobb fejtörést a látogató számára, hiszen a viselés módja korántsem egyértelmű. A felsőtestre organikusan tekeredő ékszer párja egy kisebb, kékre festett, eloxált alumíniumból készült fülrevaló, mely a fül eltakarásával játszik.
Jeney Judit: Egyanyagú ékszerek (fotók: Égner Eleni, Jeney Judit)
Jeney Judit munkái (fotók: Seres Eszter, Jeney Judit)
Balázs Eszter Anna teljesen profán alapanyagból, dryvit-hálóból alkotott légiesen könnyed, elegáns nyakéket. A hengeres kialakítású és a gallérra emlékeztető darabok más-más karaktert kölcsönöznek viselőjüknek.
Balázs Eszter Anna: ékszer dryvit-hálóból (fotó: Égner Eleni)
Az XYZ azt is bebizonyította a látogatónak, hogy a kortárs ékszertől nem szabad félni, sőt: érdemes közvetlen kapcsolatba kerülni a tárggyal, hiszen sok esetben a vizuális befogadás félrevezető is lehet. Seres Eszter parafanyakéke egészen addig kőszerűnek hat, míg mi magunk fel nem próbáljuk és rá nem csodálkozunk az anyag könnyed, mégis tartós jellegére. Jeney Judit sárgarézből készült ékszerének nagyszerűségét akkor fedezhetjük csak fel, ha kezünkre húzzuk és a fény felé fordítjuk az egyébként üvegnek tűnő színes plexilencsét. Balázs Eszter modern klipszei pedig egészen addig élettelenül fekszenek a fénnyel megvilágított üveglapon, míg fülünkhöz nem emeljük őket és azok meg nem találják végleges pozíciójukat a fülcimpánkon.
Jeney Judit: Alternatív drágakő-megfogás (fotó: Jeney Judit)
A kiállított tárgyakból jól kiolvasható, mit gondolnak az alkotók a kortárs ékszerről. Jeney Judit számára az a legizgalmasabb egy-egy tárgy tervezésekor, hogy milyen kérdéseket képes az adott ékszer generálni a szemlélőben, mennyire képes a viselő elvonatkoztatni a megszokott kategóriáktól. Ő maga is bátran áll a tervezéshez: azt mondja, ha vannak is bizonyos szabályok, azoktól nem kell félni – erre ráeszmélni volt az egyik legfontosabb üzenet, amit az egyetem falai között kapott.
„Azt szeretem, hogy bármit használhatok” – mondja Seres Eszter, aki azt is kiemeli, hogy a kísérletező kedv mellett egy ékszertervezőnek kitartónak is kell lennie.
Balázs Eszter Anna izgalmas lehetőségként tekint a kortárs ékszerre: számára ez a műfaj a folytonos kísérletezés és tanulás terepe, ahol a megalkotott ékszer egyúttal a kommunikáció egyik lehetséges eszköze is.
A kísérletező kedv és a bátorság mellett még egy összetevőt meg kell említenünk, amit a lányok ugyan nem említettek, de munkáikat látva biztosan jellemzi őket, ez pedig a szakmai alázat. És bár ez volt az első közös kiállításuk, egész biztosan nem az utolsó.
S hogy mit üzennek a fiatal alkotók a felnövekvő tervező generációnak? „Legyetek bátrak!”
Tihanyi Karcsi megnyitón készült képei:
Szántó Gerzson fényképei szintén a megnyitóról:
Be First to Comment