Press "Enter" to skip to content

Talányok kemence ügyben…

Kürti Attila lakótársunk meghívására meglátogatott bennünket dr. Oláh András a Sütőiparosok, pékek című szaklap felelős szerkesztője és Németh István, aki a Fővárosi Sütőipari Vállalatnál dolgozott éveken át műszaki szakemberként. A találkozó célja az volt, hogy fényt derítsünk a pincében található rejtélyes kemence típusára, eredetére, funkciójára.

A szakemberek azonnal megállapították, hogy egy ovális, magyar kemencéről van szó. Gyakorlott szemüknek azonnal feltűnt amit mi eddig nem vettünk észre, hogy egy szem korom nem található sem a belső boltozaton, sem a herdlapon, ahová vetették hajdan a kenyereket, sőt a herd le van betonozva, ami szakmailag helytelen, hiszen a betonon nem csúszik a vetőlapát.

Az elképzelésünket, hogy hajdan az itt álló fogadót szolgálta ki cáfolták, mondván ez egy hatalmas, nagyjából 10 négyzetméteres építmény, mely kifejezetten pékkemence. (A fogadónak egy 2 négyzetméteres is elég lett volna.)

A kéménynek oldalt kellett volna lennie, de nem látszik a helye, bizonyára lebontották a Hild-féle 1841-es építkezés során. Megdőlni látszik az az elképzelésünk is, hogy Hild direkt hagyományozta az utókorra a kemencét (hogy legyen mit látogatni a XXI. század városi túrázóinak). Vendégeink szerint az ok prózai: Irtózatos mennyiségű tömör téglát, samottot használtak a hőtároló rész felépítéséhez és természetesen a boltozathoz, amit nagy munka lett volna lebontani és elszállítani, inkább itt hagyták az egészet.

Ha képzeletben eltüntetjük a kemence utáni pincerekeszeket, akkor egy akkora helyiséghez jutunk, mely éppen elég a dagasztáshoz és a hosszú, akár 4 méteres vetőlapátok kezeléséhez, a pékmester az inasok és a segédek ügyködéséhez. (Megfontolandó, hogy ezt a bontást a valóságban is megtegyük, esetleg egy mini pékmúzeumot hozzunk itt létre…)

A rejtélyek száma nemhogy csökkent, tovább növekedett. Hová tűnt a fűtés nyoma? Miért vakolták be? Talán az állagát akarták megóvni? Hol folytassuk a kutatást?

Gerse Lajos, a BME egyik hallgatója TDK dolgozatot készült írni a kemence anyagának vizsgálatából, de megrekedt a dolog, talán azért, mert az Egyetem nem támogatta a kutatást. Lehet, hogy fel kellene újítani a vizsgálatokat?

Lehet, hogy fel kellene venni a kapcsolatot a Veszprémi Téglamúzeummal, hogy a szakemberek az esetleg talált címeres téglák segítségével állapítsák meg az építmény korát.

Dr. Oláh Lajos ígéretet tett, hogy konzultál egy az MTA-n dolgozó hölggyel, akinek a kutatási területe éppen az ipartörténet, azon belül pékek, pékségek története. Reményünk szerint lesz nyoma a kiadott iparengedélyek vagy egyéb dokumentumok között a pékségnek.

Tehát tovább bonyolódott a helyzet. Vajon ezt követően mondhatjuk-e, hogy ez a város legidősebb kemencéje? Vajon előadhatjuk-e az 1838-as nagy pesti árvízhez kapcsolódó bizarr történetet? Feltételes módban talán igen. Várjuk azokat, akik kíváncsiak a válaszra, a KÖN alkalmából.

JA

2 hozzászólás

  1. Szeibert Éva Szeibert Éva 2012.08.24.

    Izgalmas dolog ez a régi kemence. Remélem fény derül rá, hogy mikor és mire használták? Bízom benne, hogy nem boszorkányokat égettek benne, mert akkor óvatosan közelítem meg a környéket!:-)

    Üdv: Szeibert Éva

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.